MNB alelnök kitálalt Matolcsyról!Kitört a botrány! Brutális, hogy mi került napvilágraű!

Király Júlia: Matolcsy felelőssége túlmutat az alapítványi milliárdok ügyén

Súlyos gazdaságpolitikai és intézményi károkat tulajdonít Matolcsy Györgynek Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának október 27-én közzétett interjújában arról beszélt, hogy szerinte a volt jegybankelnök tevékenységét az alapítványi vagyon sorsán túl a költségvetésre, a forintra és a jegybank működésére gyakorolt hatása alapján is értékelni kell.

Többről beszél, mint büntetőjogi felelősségről

„Matolcsy György bűne nem csak az, amit meg lehet büntetőjogilag fogni” – fogalmazott Király Júlia. Szerinte a volt jegybankelnök felelősségéhez az is hozzátartozik, hogyan irányította az ország egyik legfontosabb gazdasági intézményét.

Úgy értékelte, hogy Matolcsy az MNB-t „működésében megalázta”, munkatársakat üldözött el, gazdaságpolitikájával pedig hozzájárult a költségvetés nehéz helyzetéhez. Ezek a volt alelnök szakmai és vezetői felelősségre vonatkozó állításai.

Politikai támogatás nélkül az alapítványi vagyon körüli ügyek sem alakulhattak volna így – vélekedett. Király szerint Matolcsy ebből a háttérből arra következtethetett, hogy másoknál többet engedhet meg magának.

Bíróság elé került a korábbi bírálata

Korábban pert is indított az MNB Király Júlia ellen, amiért lopásnak nevezte a jegybank pénzével történteket. Első fokon, majd jogerősen is elutasították a keresetet: a bíróság a kifogásolt kijelentést véleményként értékelte. hvg.hu

Fontos különbség, hogy ez a döntés a bírálat megengedhetőségéről szólt, nem büntetőjogi felelősséget állapított meg. Mostani megszólalásában a közgazdász ismét az adófizetők szempontjából magyarázta korábbi szóhasználatát:

„Igen, ez abban az értelemben volt lopás, és ezt akkor is hangsúlyoztuk, hogy ez a magyar adófizetőktől elvett pénz.”

Nyereség a jegybanknál, kérdések a közpénz körül

Álláspontja szerint a jegybank nyereségét az állami költségvetésbe kellett volna befizetni, nem alapítványokba helyezni. Vagyis kifogása már a pénz átadására vonatkozott, függetlenül attól, később hogyan kezelték a vagyont.

Matolcsy időszakából 250 milliárd forintos jegybanki nyereséget említett, amelynek keletkezését is megkérdőjelezte. Király úgy véli, ebben jelentős szerepe volt a forint gyengülésének, miközben a magyar fizetőeszköz értékvesztése az egész gazdaságot érintette.

Értelmezésében tehát a jegybanknál kimutatott nyereség önmagában nem jelentett kedvező gazdasági eredményt az ország számára.

Befektetésekben lehet a vagyon egy része

Nem állította, hogy a teljes alapítványi vagyon eltűnt volna. Ugyanakkor erősen kérdésesnek nevezte a megmaradt befektetések tényleges értékét és hozzáférhetőségét.

Svájci ingatlanokhoz kapcsolódó konstrukciókat hozott példaként: szerinte nem világos, mikor és milyen értéken lehet visszaszerezni az ezekbe helyezett pénzt. Külön kitért arra, hogy a közvetlen ingatlantulajdon és egy ingatlanalap befektetési jegye eltérő jogosultságokat jelent, különösen akkor, ha a befektetési jegy nem váltható vissza.

Oktatási célokra létrehozott alapítványokról beszélünk, amelyek vagyonát Király szerint egyre nehezebben átlátható befektetésekbe helyezték. Megítélése alapján ezért nem pusztán az számít, hogy létezik-e valahol befektetett vagyon, hanem az is, mennyi pénzhez és mikor férhet hozzá az alapítvány.

Figyelmeztetések már évekkel korábban is érkeztek

Már 2014-ben felhívták a figyelmet az alapítványok működésével kapcsolatos problémákra – idézte fel a volt alelnök. Újságírók és civil szervezetek munkáját is megemlítette, köztük a Transparency International, az Átlátszó, a Direkt36 és a Válasz Online szerepét a pénzek sorsának feltárásában.

Király különösen azt kifogásolta, hogy a nyilvánosságra került információkat szerinte sokáig nem követte érdemi hatósági fellépés. Párhuzamként a Postabank történetét említette, ahol szintén évek teltek el a problémák megjelenése és következményeik között.

Hosszabb távon a jegybanki kommunikáció és a gazdaságpolitika hatását tartja meghatározónak. Megítélése szerint ezek következményeivel az országnak és intézményeinek még hosszú évekig számolniuk kell.