Órisási hirt közölt az erurópai ügyészség Orbánról. Mutatjuk:
Fordulat az Orbán-korszak ügyeiben: az Európai Ügyészség már 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat
Kinyílt a jogi ajtó: csaknem öt év ügyei kerülhetnek elő
Van egy dátum, amely mostantól különösen kellemetlenül nézhet ki az Orbán-korszak bizonyos uniós pénzügyei mellett: 2021. június 1. Magyarország ugyanis hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig egyértelművé tette, hogy az EPPO hatásköre a Magyarországon ezen időpont után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is kiterjedhet. Ez az Orbán-kormányzás utolsó csaknem öt évét is lefedi.
Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője már áprilisban, nem sokkal az Orbán-kormány választási veresége után arról beszélt a Delphi Economic Forumon, hogy az EPPO készen áll a Magyarországgal való szoros együttműködésre, ha az ország csatlakozik. Külön méltatta azokat a magyar szakembereket is, akikkel korábban együtt dolgoztak, és értékes erősítésnek nevezte őket.
Akkor még az volt a nagy kérdés, hogy Magyarország valóban belép-e, és ha igen, meddig nyúlhat vissza az EPPO. Kövesi arra is felhívta a figyelmet, hogy az újonnan csatlakozó országoknál lehetőség van korábbi ügyekre is kiterjeszteni a hatáskört. Lengyelország ezt választotta, Svédország viszont csak a csatlakozás utáni ügyek vizsgálatát tette lehetővé.
Magyarország végül az előbbihez közelebb álló megoldást kapta: az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentése szerint az EPPO a 2021. június 1. után Magyarországon elkövetett, az unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vizsgálhatja és viheti bíróság elé.
A dátum azért különösen fontos, mert az Európai Ügyészség éppen 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Nem arról van tehát szó, hogy az EPPO tizenöt-húsz évre visszamenőleg minden magyar ügyet elővehet. Arról viszont igen, hogy a saját működésének kezdetétől vizsgálhat olyan magyarországi cselekményeket is, amelyek az Orbán-kormány idején történtek.
Magyarország 2026. augusztus 2-án lett hivatalosan az EPPO részt vevő tagállama, a 25. az Európai Unióban. Az Orbán-kormány korábban éveken át elutasította a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy az európai ügyészség részvétele szuverenitási problémákat vetne fel.
Az időzítés politikailag is látványos: Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt Magyarország kívül maradt, a kormányváltás után néhány hónappal azonban csatlakozott. Ráadásul nem teljesen tiszta lappal, kizárólag a jövőben elkövetett ügyekre vonatkozóan, hiszen a jogi határvonal 2021-ig nyúlik vissza.
Ezeket az uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálhatják
Az Európai Ügyészség nem egy általános brüsszeli szuperügyészség, amely minden magyar politikai vagy korrupciós gyanút automatikusan átvehet. Hatásköre kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjed ki.
Ide tartozhat az uniós támogatásokkal elkövetett csalás, az EU pénzügyi érdekeit károsító korrupció, az uniós pénzek vagy vagyonelemek köztisztviselő általi elsikkasztása, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás, valamint a legalább 10 millió eurós kárt okozó, határokon átnyúló áfacsalás.
Az EPPO által vizsgálható esetek között szerepelhet az uniós pénzből finanszírozott közbeszerzések manipulálása, a költségek mesterséges felduzzasztása, valamint a támogatások odaítéléséhez kapcsolódó vesztegetés is.
Vagyis önmagában nem az a döntő, hogy egy ügy az Orbán-korszakban történt-e. Az számít, hogy van-e az EPPO hatáskörébe tartozó, uniós pénzügyi érdeket érintő bűncselekmény gyanúja. Ha igen, az érintettek politikai rangja önmagában nem jelent kivételt vagy védelmet.
Ez nem jelenti azt, hogy minden vitatott közbeszerzés vagy politikailag kényes ügy automatikusan az Európai Ügyészséghez kerül. Minden esetben meg kell állapítani, hogy az adott cselekmény valóban sértette-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és rendelkezésre áll-e olyan bizonyíték, amely alapján nyomozás indítható.
„Senki sem érinthetetlen” – független rendszer vizsgálhatja az ügyeket
Kövesi már az EPPO indulásakor egyértelműen megfogalmazta, hogyan képzeli el az intézmény szerepét. Azt írta: az ügyészek feladata annak biztosítása, hogy mindenki egyenlő legyen a törvény előtt, és „senki sem érinthetetlen”.
Ez általános elvi kijelentés volt, nem Orbán Viktorra vagy Magyarországra vonatkozó fenyegetés, de pontosan leírja azt a rendszert, amelyhez Magyarország most csatlakozott.
Az EPPO jogilag független uniós szerv. Ügyészei nem fogadhatnak el utasítást sem a nemzeti kormányoktól, sem más, az Európai Ügyészségen kívüli szereplőktől. Az egyes ügyek fontos döntéseit olyan állandó tanácsok felügyelik, amelyekben nem ülhet az adott ügy származási országának ügyésze.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy magyar ügy az EPPO hatáskörébe kerül, annak további sorsáról nem egyszerűen egy magyar miniszter, kormány vagy ügyészségi vezető politikai akarata dönthet. Ettől még természetesen bizonyítékra és alapos nyomozásra van szükség, vádemelés esetén pedig a büntetőjogi felelősséget végül a bíróságnak kell megállapítania.
A csatlakozás már hivatalos, de van még egy fontos technikai feltétel. Az Európai Ügyészség magyarországi operatív működése a magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napján kezdődik. Magyarországnak az európai ügyész mellett delegált európai ügyészeket is biztosítania kell a rendszer tényleges működéséhez.
A jogi ajtót tehát már kinyitották, de a magyarországi gépezetet még be kell indítani. Ez fontos különbség azokhoz a címekhez képest, amelyekből úgy tűnhetne, mintha az európai ügyészek már most Orbán Viktor aktáival érkeznének Budapestre.
Laura Kövesi sem marad sokáig a szervezet élén. Az EPPO első és jelenlegi főügyésze október 30-án befejezi hétéves mandátumát. November 1-jén a német Andrés Ritter veszi át a szervezet vezetését, akit már tavasszal kinevezett az Európai Parlament és az uniós tagállamokat képviselő Tanács.
Kövesi még levezényelheti a magyar csatlakozás kezdeti szakaszát, de ha az Orbán-korszakból származó komolyabb ügyek valóban eljutnak a nyomozásig vagy a vádemelésig, azok jelentős részét már Ritter vezetése alatt kezelheti az Európai Ügyészség.
Mit jelenthet mindez Orbán Viktornak és a korábbi kormány szereplőinek?
Jelenleg sem azt nem lehet kijelenteni, hogy Orbán Viktor ellen EPPO-nyomozás folyik, sem azt, hogy biztosan fog indulni ilyen eljárás. Ami megváltozott, az a lehetőség: az Orbán-korszak utolsó közel öt évének uniós pénzekkel kapcsolatos ügyei közül az EPPO hatáskörébe eső eseteket már egy független európai ügyészségi rendszer is vizsgálhatja.
Ez nem jelentéktelen változás. Az Orbán-kormány éveken át abból a rendszerből tartotta kívül Magyarországot, amelynek ügyészei közvetlen nyomozási és vádemelési jogosultságot kapnak az uniós költségvetést megkárosító ügyekben.
Magyarország most már tag, a hatáskör pedig nem 2026 augusztusánál áll meg, hanem egészen 2021 nyaráig visszanyúlik. Így olyan ügyek is az EPPO látókörébe kerülhetnek, amelyek még az előző kormányzás időszakában történtek.
Fontos ugyanakkor, hogy a csatlakozás önmagában nem jelent automatikus nyomozást, vádemelést vagy bűnösséget. Minden ügyben külön kell megvizsgálni a hatáskört, a rendelkezésre álló bizonyítékokat és azt, hogy valóban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény történhetett-e.
Az Európai Ügyészség tehát nem azt közölte, hogy „jönnek Orbánért”. A hír ennél kevésbé filmszerű, de jogilag sokkal komolyabb: ha akad olyan Orbán-kori ügy, amely belefér az EPPO hatáskörébe és bizonyíték is van rá, most már létezik egy olyan ügyészség, amely Magyarországon is végigviheti.
