Ők közülük lehet Köztársasági Elnököt választani!

Újabb fontos politikai kérdés került a figyelem középpontjába: ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke? A Magyarhaza cikke szerint több név is kering a közéletben, miközben a Tisza-frakció hamarosan dönthet arról, kit jelöl az államfői tisztségre. A helyzet azért különösen izgalmas, mert Sulyok Tamás távozása után átmeneti időszak alakult ki, és az új államfő személye nemcsak protokolláris kérdés, hanem komoly politikai és közjogi ügy is.

A mostani találgatások hátterében az áll, hogy a Tisza-frakció kezdeményezte: az Országgyűlés jövő kedden, 2026. augusztus 11-én válassza meg az új köztársasági elnököt. A parlament oldalán megosztott dokumentumra hivatkozó beszámolók szerint azt kérték, hogy Hallerné Nagy Anikó, aki az Országgyűlés elnöki feladatait gyakorolja, erre a napra tűzze ki az államfőválasztást.

A jelölés körüli helyzet azért is feszült, mert a Tiszának sokáig nem volt nyilvánosan bejelentett végleges jelöltje. A Polgár Judit körüli korábbi próbálkozás után Magyar Péter elismerte, hogy hiba volt túl korán felkérni őt, és azt mondta, tovább keresik a legalkalmasabb jelöltet.

Polgár Judit neve azért vált ennyire emlékezetessé, mert néhány hete ő tűnt a legnagyobb politikai húzásnak. Magyar Péter személyesen egyeztetett vele, de a világhírű sakkozó végül nem vállalta a köztársasági elnök-jelöltséget. Az RTL beszámolója szerint Polgár Judit döntése után egyértelművé vált, hogy ő nem lesz államfőjelölt.

Ezután indult el igazán a névsor találgatása. A közéletben és különböző online szavazásokban több név is felmerült: Laczó Adrienn, Bárándy Péter, Hadházy Ákos, Forsthoffer Ágnes, Romsics Ignác, Fülöp Botond, Karikó Katalin, Rubik Ernő, Iványi Gábor, Kepes András, Pálinkás József, Tölgyessy Péter és más ismert közéleti szereplők neve is előkerült. Egy korábbi Magyarhaza-cikk egy olvasói szavazásról azt írta, hogy Hadházy Ákos végzett az első helyen, mögötte Bárándy Péter és Forsthoffer Ágnes szerepelt, a jelöltek között pedig több ismert tudományos, jogi és közéleti szereplő neve is megjelent.

Egy másik, szélesebb körben emlegetett civil/online jellegű szavazásban már Laczó Adrienn neve került elő kiemelten. A Hírstart összefoglalója szerint több mint 60 ezren szavaztak arról, kit látnának szívesen köztársasági elnökként, és a kapcsolódó hírek szerint Laczó Adriennt ajánlották első helyen az online civil szavazásban.

Laczó Adrienn neve azért lehet érdekes, mert jogi háttérrel rendelkező, kevésbé pártpolitikai arcú jelöltként jelenhet meg a közvéleményben. A róla szóló találgatásokban rendszeresen kiemelik, hogy ügyvédként, volt bíróként, korrupció és pénzmosás elleni szakjogászként emlegetik. Egy szavazási oldalon is így szerepelt a neve a lehetséges jelöltek között.

Egy ilyen jelölt mellett az szólhat, hogy a köztársasági elnöki tisztséghez sokak szerint jogi, alkotmányos és közjogi érzék kell. Az államfő aláír törvényeket, visszaküldhet jogszabályokat megfontolásra, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, kinevezésekben vesz részt, és formálisan a nemzet egységét fejezi ki. Egy jogász vagy volt bíró esetében könnyebb azt mondani: érti a közjogi kereteket, és nem pusztán politikai szimbólumként kerülne a posztra.

Bárándy Péter neve szintén régóta kering a közéleti találgatásokban. Ő ügyvéd, korábbi igazságügy-miniszter, ezért szakmai szempontból komoly jogi múlttal rendelkezik. A Blikk-szavazásról beszámoló Economx szerint a mintegy tízezer szavazó körében Hadházy Ákos végzett az első helyen, Bárándy Péter a másodikon, Forsthoffer Ágnes pedig a harmadikon.

Bárándy Péter mellett az lehet az érv, hogy tapasztalt, ismert, jogi felkészültségű közéleti szereplő. Ugyanakkor ellene szólhat, hogy korábbi igazságügy-miniszterként politikai múlttal rendelkezik. Ez azért kényes, mert Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy nem támogatnának olyan jelöltet, aki képviselőként, miniszterként vagy meghatározó pártpolitikai szereplőként részese volt a 2026 előtti politikai korszaknak.

Hadházy Ákos neve azért erős a találgatásokban, mert sokak számára a korrupcióellenes kiállás egyik legismertebb alakja. Az online szavazásokban jól szerepelt, egy korábbi Blikk-olvasói voksoláson pedig őt tartották a legtöbben alkalmasnak az államfői posztra.

Hadházy esetében azonban komoly kérdés, hogy a köztársasági elnöki tisztséghez szükséges-e a konfrontatívabb közéleti szerep, vagy inkább egy nyugodtabb, konszenzusteremtőbb személyiség illene a Sándor-palotába. Hadházy sok választó szemében hiteles és bátor, mások szerint viszont túl erősen politikai karakter, ami megnehezítené, hogy az egész nemzetet képviselő államfőként fogadják el.

Forsthoffer Ágnes neve azért kerül elő újra és újra, mert ő jelenleg is kulcsszerepben van az átmeneti közjogi helyzetben. A Telex korábbi beszámolója szerint Forsthoffer Ágnest 2026 májusában választották az Országgyűlés elnökévé, 193 igen és 2 nem szavazattal. Később pedig, Sulyok Tamás távozása után, ideiglenesen ő gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket, amíg az Országgyűlés új államfőt nem választ.

Forsthoffer mellett szólhat, hogy már most államfői jogköröket gyakorol, ismeri az átmeneti helyzetet, és az elmúlt hetekben több fontos közjogi pillanatban szerepet kapott. Ellene viszont az szólhat, hogy a Tisza Párt politikusa és alelnöke, vagyis nehéz lenne pártok feletti, teljesen független államfőként bemutatni. A köztársasági elnöki posztnál pedig éppen az lenne az egyik legfontosabb elvárás, hogy ne pártpolitikai szereplőként jelenjen meg.

Romsics Ignác neve más típusú jelölést jelentene. Ő történészként, tudósként, szellemi tekintélyként kerülhetett be a találgatásokba. Egy ilyen jelölt mellett az szólhatna, hogy nem napi pártpolitikai szereplő, hanem szélesebb történelmi és nemzeti perspektívát képviselhetne. Ellene viszont életkora, illetve az szólhat, hogy maga a közjogi szerep rendkívül intenzív nyilvános jelenlétet igényelhet.

Fülöp Botond, a Vidéki Prókátorként ismert ügyvéd neve is felmerült a találgatások között. A Hungarian Conservative összefoglalója szerint Magyar Péter Polgár Judit visszalépése után olyan nyilvános fotókat és gesztusokat tett, amelyek Fülöp Botond és Romsics Ignác nevét is erősebben behozták a közbeszédbe. A lap szerint a keringő nevek között ott volt Bárándy Péter, Hadházy Ákos, Iványi Gábor, Róna Péter és Laczó Adrienn is.

Fülöp Botond neve azért lehet izgalmas, mert a kegyelmi botrány kirobbanása miatt sokan a rendszerkritikus, jogi elszámoltatást képviselő szereplők közé sorolják. Egy ilyen jelölt erős üzenet lenne: azt mutatná, hogy az új államfői karakter az igazságkereséshez, a korrupcióellenes kiálláshoz és a közéleti tisztuláshoz kapcsolódik. Ugyanakkor itt is kérdés, hogy egy erős ügybeli ismertség elegendő-e az egész országot képviselő államfői szerephez.

Karikó Katalin és Rubik Ernő neve más logikát képvisel. Ők világszerte ismert magyar teljesítményt testesítenek meg. Egy ilyen jelölt kiválasztása hasonló gondolatmenet lenne, mint Polgár Judit esetében: olyan személyt találni, aki nem pártpolitikus, hanem nemzetközileg is elismert magyar példakép. Csakhogy éppen Polgár Judit visszautasítása mutatta meg, hogy a világhírű magyar teljesítmény önmagában nem jelenti azt, hogy valaki vállalni akarja a rendkívül megosztó politikai környezetet.

Iványi Gábor, Kepes András, Pálinkás József, Tölgyessy Péter, Ungváry Krisztián vagy Róna Péter neve szintén felbukkant különböző találgatásokban és szavazásokban. Ezek a nevek különböző társadalmi csoportoknak üzenhetnének: van köztük egyházi-közéleti szereplő, médiaszemélyiség, tudományos vezető, alkotmányos gondolkodó és közéleti elemző típusú karakter is. Egyikük esetében sem mindegy azonban, hogy valódi jelölési szándékról, civil ajánlásról, online szavazási eredményről vagy egyszerű közéleti ötletelésről beszélünk.

A mostani helyzet kulcsa éppen ez: nagyon sok név kering, de a hivatalos jelölt személye még nem minden forrás szerint volt véglegesen ismert. A Hírstart összefoglalója szerint a Tisza-frakció szombaton dönthet arról, kit jelöl köztársasági elnöknek, miközben több  hír arról szólt, hogy kedden már meg is választhatják az új államfőt.

Ez azt jelenti, hogy a következő napokban nagyon gyorsan felgyorsulhatnak az események. Ha a Tisza-frakció szombaton dönt, akkor onnantól a találgatás helyét átveheti a konkrét politikai vita. A Fidesz és a KDNP álláspontja, a Mi Hazánk reakciója, a civil szereplők véleménye és a közvélemény fogadtatása mind meghatározhatja, milyen hangulatban zajlik majd az államfőválasztás.

Az is fontos kérdés, hogy a Fidesz részt vesz-e a folyamatban. Korábbi beszámolók szerint a Fidesz bojkottálta vagy bírálta az eljárást, miközben a Tisza olyan jelöltet keresett, aki képes lehet szélesebb társadalmi elfogadottságot teremteni. Ha az ellenzéki oldal nem vesz részt érdemben a szavazáson, akkor az új köztársasági elnök megválasztása jogilag megtörténhet, de politikailag továbbra is vitatott maradhat.

A köztársasági elnök személye azért ennyire érzékeny, mert Magyarországon az államfőnek elvileg nem a kormány vagy egy párt érdekeit kell képviselnie, hanem a nemzet egységét. Ez nem könnyű feladat egy olyan politikai környezetben, ahol szinte minden név azonnal táborokra szakítja a közvéleményt. A Polgár Judit körüli vita is megmutatta, hogy még egy világszerte elismert, pártpolitikán kívüli szereplő jelölése is gyorsan politikai viharrá válhat.

A Tisza számára ezért a jelölés stratégiai próbatétel is. Ha túl pártközeli személyt jelölnek, akkor könnyen megkapják azt a kritikát, hogy ugyanazt csinálják, amit korábban bíráltak: saját emberüket ültetik a Sándor-palotába. Ha túl ismert, de politikailag érzékeny karaktert választanak, akkor az illető könnyen támadások kereszttüzébe kerülhet. Ha pedig teljesen váratlan, kevésbé ismert jelölt mellett döntenek, akkor a közvélemény azt kérdezheti: ki ő, és miért pont ő képviselje az országot?

A legfontosabb szempont most az lehet, hogy az új államfő átmeneti vagy hosszabb távú szerepre érkezik-e. A Polgár Judit körüli nyilatkozatoknál már előkerült, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó, átmeneti szerepről is szó lehetett. Ha valóban átmeneti államfőről gondolkodnak, akkor más típusú személy lehet ideális: valaki, aki nyugalmat teremt, nem akar saját politikai hatalmi központot építeni, és képes méltósággal levezetni az alkotmányozásig tartó időszakot.

Ha viszont teljes értékű, hosszabb távra szóló államfőt választanak, akkor sokkal nagyobb a tét. Akkor nem elég, hogy valaki szimpatikus, ismert vagy szakmailag felkészült. Olyan személy kellene, aki krízishelyzetben is meg tud szólalni, nemzetközi szinten is vállalható, jogilag tájékozott, és képes ellenállni annak, hogy pusztán pártpolitikai eszközzé váljon.

A közvéleménynek most érdemes óvatosan kezelnie a névsorokat. Egy online szavazás, egy civil ajánlás, egy sajtóhír vagy egy közösségi médiás találgatás nem azonos a hivatalos jelöléssel. A hivatalos pillanat az lesz, amikor a Tisza-frakció vagy az arra jogosult képviselők ténylegesen megnevezik a jelöltet, és az Országgyűlés elé kerül az államfőválasztás.

Összességében a Magyarhaza cikke egy olyan politikai pillanatot ragad meg, amikor már mindenki az új köztársasági elnök nevét találgatja, de a végleges döntés még a háttérben formálódhat. A legtöbbet emlegetett nevek között szerepel Laczó Adrienn, Bárándy Péter, Hadházy Ákos, Forsthoffer Ágnes, Romsics Ignác és Fülöp Botond, de korábban Karikó Katalin, Rubik Ernő, Iványi Gábor, Kepes András, Pálinkás József, Tölgyessy Péter és más közéleti szereplők neve is felmerült.

A következő napok dönthetik el, hogy a Tisza valóban a felmerült nevek közül választ-e, vagy végül egy teljesen váratlan jelölttel áll elő. Egy biztos: az új köztársasági elnök személye nemcsak arról szól majd, ki költözik be a Sándor-palotába, hanem arról is, milyen irányba indul a magyar közjogi rendszer a Sulyok Tamás utáni időszakban.